Balmazújváros / Folytatáshoz kattints a posztra

 Balmazújváros egy város Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásszékhelye.

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Biharmegyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re,Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található.

Vonattal elérhető a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon.

 A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárásidején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros.Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773).

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelő szövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.

Nevezetességei

• Helytörténeti Múzeum
• Veres Péter Emlékkiállítás
• Semsey-kastély
• Termálfürdő
• Nagyháti park: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke
• Himes Néptáncegyüttes
• Bekton Ifjúsági Fúvószenekar
• Turulszobros világháborús emlékmű
• 3 méteres túzokszobor a kastélykertben (2015)

A város szülöttei

• Kállai Bori (1948–) színész
• Lengyel Menyhért (1880–1974) drámaíró
• Mihalkó Zoltán kalaposmester
• R. Tóth Sára (1880–1957) nőmozgalmi vezető
• Sarkadi Imre (1921–1961) író, drámaíró
• Soós Imre (1930–1957) színművész
• Veres Péter (1897–1970) író, politikus
• Nádasdi Péter (1920–1976) író, újságíró, Veres Péter fia

Asztalszék körül étkező család a konyhai szabadkémény alatt (Balmazújváros, Hajdú-Bihar m., 20. sz. eleje)

Elhelyezkedése

Balmazújváros Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″ térkép ▼

Balmazújváros Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Hajdúböszörmény / Folytatáshoz kattints a posztra

 Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Az ország negyedik legnagyobb települése területi nagyság szerint.

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik.
Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.

Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

 Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először,Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott,1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

Nevezetességei

• Hajdúsági Múzeum
• Káplár Ház – Káplár Miklós festményeinek gyűjteményével ismertet meg
• Református templom (Bocskai tér) 15. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850–1867 közt, majd 1880–82-ben építették át (romantikus) stílusban Czieger Győző tervei alapján. Falán a város címere látható.
• Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)

Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.

• Városháza
• Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása
• Bocskai szobor (Holló Barnabás szobrászművész alkotása)

• Hajdúböszörményi Városi Fürdő
• Trianon emlékmű

Elhelyezkedése

Hajdúböszörmény Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 21° 30′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 21° 30′ 27″ térkép ▼

Hajdúböszörmény Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Fertőhomok / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Kisalföld nyugati szélén, Soprontól 16 km-re helyezkedik el Hidegség és Hegykő között. Forgalmi út menti, egyutcás település a Fertő partján fésűs beépítéssel. A Győr–Sopron közötti 85-ös főútról autóbuszjárattal és személygépkocsival közelíthető meg. A Fertő körül kiépített kerékpárút áthalad rajta.

Talaja közepes minőségű. A szőlőművelésnek és a zöldségtermelésnek jelentős szerepe volt a falu életében.

 Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban Csák bán fiai elzálogosították Homok nevű birtokukat az Osl nemzetségbeli Péter fiainak. 1359-ben a Kanizsayak ágához tartozó István zágrábi püspök elfoglalta és feldúlta Homokot. 1411-től a Kanizsayaké volt a falu. 1454-ben Kertesi Vaytracher Konrád és Hofi Gyles kifosztották és felégették Homokot. 1520-tól horvátok települtek be a falu elhagyott jobbágytelkeire. 1536 körül a Nádasdyak birtokába kerül, majd a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a Draskovics, illetve a Széchenyi grófoké volt.

A lakosság a 16. század közepén vált horváttá. Az itteni horvátság az ún.gradistyei horvátsághoz tartozik, melynek különálló nyelve is van. A fertőhomoki horvátok kaj nyelvjárást beszélnek, szemben a legtöbb gradistyeiča és što nyelvű, melyekből az irodalmi nyelv is formálódik. A jobbágyság birtokállományának fejlődése mindig lépést tartott a lakosság számának alakulásával. A telki állomány szántóit mintegy 170 holdnyi irtásföld egészítette ki a telkesek javára. Az 1848/49-es szabadságharcban Kovács József, Kovács György és Szekendi Pál vett részt mint honvéd.

1864-ben megépült a homoki iskola. 1890. március 1-jén megalakult a Fertőhomoki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1906-ban az ország más megyéiben fekvő azonos hangzású községnevektől való megkülönböztetésként a „Fertő” előnevet kapta, így lett Fertőhomok a település neve. Ugyanebben az évben új templom épült a régi helyén Ullein József soproni műépítész tervei szerint. 1908-ban tűz pusztított, 1910-ben újabb tűzvész dúlta fel a falut. Az I. világháború 19 áldozatot követelt.

1925-ben a földbirtokreform során kiosztott házhelyek 80%-a beépült. Az 1929. évi tűzvész után szinte teljesen átépült a falu. 1930. március 12-én megalapították a Fertőhomoki Polgári Lövész Egyesületet. Ugyanezen év május 19-én 40 lakóház és gazdasági épület esett áldozatul az újabb tűzvésznek. 1934-ben megalakult a Fertőhomoki Gazdakör. A 40-es években a Fertő-menti Gazdakörök Szövetségének keretében szorosan bekapcsolódott a határmenti zöldség- és gyümölcsforgalom ellenőrzésébe. 1935-ben kezdte meg működését a Magyar Vöröskereszt Egylet fertőhomoki helyi csoportja. 1938-ban képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta a község villamosítását.

 A földosztáskor a Széchenyi-birtokból csak egy-két holdat juttathattak a 96 földigénylőnek. 1947-ben művelődési ház épült. 1959-ben megalakult az Aranykalász termelőszövetkezet. Az 1960-as években orvosi rendelő és váró, könyvtár és klubhelyiség, járda, új tűzoltószertár, vendéglő épült, felújították a sportpályát bővítették a villanyhálózatot. A községben csak alsó tagozatos iskolát hagyták meg, a felszabadult tanteremben állandó óvodát létesítettek. 1967-ben az Aranykalász Termelőszövetkezet csatlakozott a hegykői tsz-hez.

Az idősebb lakosok ma is inkább zöldséget termesztenek, és a környékbeli városok piacaira viszik az árut. A lakók egy másik része az idegenforgalomból egészíti ki jövedelmét. A községben kiadó szobák vannak, Fertőhomok és Hegykő közötti termálfürdőnél táborozni is lehet, van kemping, és több nyaraló is kiadó. A lakosság és a turisták ellátását két élelmiszerbolt, két vendéglő, posta és orvosi rendelő biztosítja. A településen napközi otthonos óvoda működik, általános iskolába a szomszédos Hegykőre járnak a gyerekek. A művelődésre és szórakozásra kiváló lehetőséget nyújt a kultúrház és mellette a könyvtár.

A helyi tamburazenekar és néptáncegyüttes a horvát hagyományokat ápolja. Az idősebbek ma is szívesen beszélnek horvátul, a fiatalok azonban már egyre kevésbé értik és használják.

Nevezetességei

• A neoromán stílusú, egyhajós, egytornyos, római katolikus Szent Anna-templom. A műemlék jellegű épületet Ullein Józsefsoproni műépítész tervei szerint építették 1901-ben. Előtte egy pilléren Páduai Szent Antal 18. századi szobra áll.

Bővebben: Szent Anna-templom (Fertőhomok)

• A temető keresztje ugyancsak 18. századi: magas talpazaton pikkelydíszes pillér, előtte a kesergő Mária szobra. A pillér feletti Szentháromság-csoport a 19. századból való.
• Tájház, ahol a régmúlt használati tárgyait mutatják be.

Elhelyezkedése

Fertőhomok Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 37′ 15″, k. h. 16° 45′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 15″, k. h. 16° 45′ 60″ térkép ▼

Fertőhomok Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Ászár / Folytatáshoz kattints a posztra

Ászár Komárom-Esztergom megye DNY-i részén, a bakonyaljai részen található, az Ászár–Neszmélyi borvidék-en. Közvetlen szomszédja Kisbér, Ete 6, Vérteskethely 7, Császár 11 km-re fekszik a településtől.

 Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak. 1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét. 1489-ben Rozgonyi Istváné a település, aki itteni birtokát szintén a hántai prépostnak adományozta, a település az adományozólevélen Azar, és Szolgagyőri György özvegye, majd a Meszlényi és Esterházy családoké.

A török időkben Ászár is – mint a környéken oly sok település – elpusztult, de idővel újratelepült.

A 18. században az Eszterházy család csákvári uradalmának mintaszőlészete és pincészete alakult ki itt, mely az Ászár-neszmélyi borvidék része volt, s a középkori hagyományokra támaszkodva főként jó minőségű, zamatos ízű fehérbort termelt.

A 19. században Ászár újra fejlődésnek indult. 1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre telivér lótenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták. A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.

A településnek a 20. században téglagyára és keményítőgyára is volt.

Nevezetességei

• Fellner Jakab által épített sörház 1760-1769, ma borpinceként szolgál.
• 1831-ben épített késő klasszicista stílusú templom.
• A copf stílusú templomot 1777-ben építették. Kertjében barokk, 1778-ból való sírkő látható.
• Jászai Mari (1850–1926), a magyar színművészet egyik legnagyobb alakjának szobra.
• 1976 októberében megnyílt Jászai Mari emlékház.
• Ászári mini skanzen

Híres szülöttei

• Jászai Mari színésznő

Elhelyezkedése

Ászár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″ térkép ▼

Ászár Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Buzsák / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Balaton melletti Nagy-berek szélén, a Kaposvár–Fonyód-vasútvonaltól néhány kilométerre.

 Buzsák helyén a középkorban Akts és Magyari falvak feküdtek, és területe eredetileg a Somogyi vár tartozéka volt.

A 13. században azonban a terület egy része a Bő nemzetség birtokába került.1268-ban a Bő nemzetségbeli Izsép fia János az itteni várbirtokokat jó szolgálatainak jutalmául kapta adományul IV. Béla királytól. János azonban nem érvényesítette jogait, hanem a kapott birtok részt visszaadta a várjobbágyoknak, de 1279-ben IV. Lászlótól új adománylevelet eszközölt ki az egész Magyari helységre.

Magyari

1403-ban Magyari helységet Gordovai Fancs László fia, László nyerte adományul. 1424-ben László fiai: János, Imre, Bertalan és László megosztoztak itteni birtokaikon. 1455-ben a Fancs család új adománylevelet nyert V. László királytól, de kívüle még az Alapi családnak is voltak itt birtokai. Alapi András itteni részbirtokait 1464-ben Gordovai Fancs Gáspárnak adta el. Magyari még1498-ban is a Gordovai Fancs családé volt.

Akts

Akts (Akcs) helység nevével 1449-ben találkozunk első ízben és ekkor a Bő nemzetségbeli Laki Thúz, a Létai és a Szécsényi családoké. 1500-ban Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatták birtokába. Az 1536. évi adólajstrom szerint a két helység már egyesült. A 15-16. században nagy számú dalmát, illetve illír, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen. Az 1536. évi adólajstromban Akts-Magyari földesuraiként Laki Bakith Pál, Kürthösy Imre, Fajszi Ferenc, Kovácsy Péter és Török Bálint szerepeltek. 1549-ben Butsányi Korláthkőy Annát iktatták be a település birtokába. 1559-ben Lakvárt, tartozékaival együtt, Tahy Ferenc főlovászmester és Zrínyi Ilona vásárolták meg. 1607 körül a Tóti Lengyel családból való Lengyel János szigligeti kapitány és Kéthelyi Mátyás a helységet erőszakkal elfoglalták és Lakvárához csatolták. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben a szigligeti vár tartozékai között volt említve. 1675-ben Pribérdi Jankovics István és testvérei: Péter és Boldizsár, valamint rokonuk, Csopaky Judit Mészölyné, pert indítottak özvegy Lengyel Zsigmondné, szül. Kisfaludi Kata, mint fiának, Lengyel Miklósnak, gyámja ellen Akts-Magyari, másként Buzsák birtokáért. A per 1678-ban egyezségileg nyert befejezést, melynek értelmében Buzsák jobbágyait a Jankovics és a Lengyel családok között osztották fel. Ez a felosztás szolgált alapjául az újabb időben is használatos Jankovics-Buzsák és Lengyel-Buzsák elnevezésnek.

1715-ben 44 háztartást írtak össze a településen. 1726-ban felerésze még Jankovics Istváné volt, de a másik fele már a Lengyel és a Mérey családok között oszlott meg, míg 1733-ban már az egész helység Jankovics István földesúri hatósága alá tartozott. 1767-ben felerészén Jankovics Antal özvegye Fekete Julianna, felerészén báró Maithényi János, Vrancsics Pál vezérőrnagy, Baranyay Imre özvegye, Kis Barnoki Farkas Sándor, Mérey Lajos és Károly özvegye voltak a helység földesurai, a 20. század elején pedig Jankovics B. Gyula, Kund Gusztáv és gróf Széchenyi Imre volt itt a nagyobb birtokos.1856-ban a kolera pusztított itt, és mintegy 400 áldozatot követelt.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott.

1910-ben 2295 lakosából 2286 magyar volt. Ebből 2259 római katolikus, 34 izraelita volt.

A községhez tartoztak: Buzsáki-major (azelőtt Bel-major), Kéka-puszta, Kistatárvár, Csiszta-puszta, Czeria-szőlőtelep és Kund-puszta is.

Kéka

Kéka-puszta helyén a középkorban egy nagyobb falu feküdt, melynek neve előfordul már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely, melynek 1327-ben lelkésze is említve volt.

Nevezetességei

A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A faluba betelepedett délszláv népcsoportok által hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző.

A falu asszonyai ma is varrják a háromféle ősi hímzést. (Melyek a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt „vézás”, a „rátétes” és a sok színben pompázó „boszorkányos”.) Bárki megnézheti a szebbnél szebb darabokat, hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban. A legszebb darabok mindháromféle hímzésből az 1997-ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház múzeumában egész évben megtekinthetők.

• Buzsáki Tájház - Itt a török idők alatt betelepült, majd elmagyarosodott horvátok népi építkezését, népművészetét mutatja be. A tájház egy megőrzött módos parasztporta épületeiben van, mely a 19. század második felében épült vert falú, oszlopos, mellvédes tornácú lakóház, első helyiségében tisztaszobával, a másodikban szabadkéményes, kemencés konyhával. Hátul az úgynevezett tisztaszobában pedig kiállítás mutatja be a hírneves buzsáki hímzést, a rátétes és szőttes díszű textíliákat.

• Faluház

• Fehér kápolna - a település legrégebbi műemléke: egyhajós, félköríves szentélyű, romanikus sílusú – az Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt. 1704-ben készült, faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg.

• Nagyboldogasszony római katolikus templom - 1791-ben szentelték fel, gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha- és oltárterítő-gyűjteménye országszerte ismert.

• János-hegyi pincesor - műemlék, nádfedeles pincéiben a gazdák gyönyörű természeti környezetben kínálják boraikat.

• A Pünkösdi Találkozón és a Buzsáki Búcsún folklórműsorok és népművészeti vásár, a Szüreti Napokon borbíró választás, borverseny és szüreti felvonulás várja a községbe látogatókat. Az ősi dal- és tánckultúrát a Hagyományőrző Népi Együttes és az asszonykórus fellépésein ismerhetjük meg.

• A Buzsáktól 5 km-re található Csisztafürdőt 42 °C- os ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos kénes gyógyhatású melegvize miatt sokan keresik fel.

Elhelyezkedése

Buzsák Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 38′ 56″, k. h. 17° 34′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 56″, k. h. 17° 34′ 43″ térkép ▼

Buzsák Pozíció Somogy megye térképén