Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét.
A 3-as főúttól 4 km-re található; típusa: szalagtelepülés. Néhány kaptárkő és a Tatárdomb a határában van; a Bükki Nemzeti Park peremvidéke. 15 km távolságban két horgásztó és 25 km távolságban a Tisza-tó található
Története
Ókor
Tard Már az ókorban lakott település volt, erről tanúskodnak a Tatárdombon talált régészeti leletek. Szlávok és avarok lakták, akik földműveléssel foglalkoztak.
Középkor
A honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került. Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták , akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult falut, Tárnokbálát, avagy Bálát (a hely ma puszta Tard területén belül van).
A falu első említése 1220-ból való.
Thord néven fordul elő a Váradi Regestrumban egy per kapcsán.
A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserépvárhoz tartozott a mindenkori királyné személyes birtokaként.
Újkor
A 16. században több főúr tulajdonában volt, de végül a Báthoryak birtokába került.
A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában volt, de ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltság felügyelte.
1552-ben a törökök felégették a falut, majd amikor újra betelepült, adófizetésre kényszerítették.
A török hódoltság idején többször elpusztult, a 17. század végén, a török kiűzésével párhuzamosan települ be újra.
A török kiűzésekor magát 100% magyar nemzetiségűnek valló úrbéres jobbágyság élt a területen.
A 18. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát. Öröklés útján szász–coburg–gothai hercegi birtok lett. Egészen az orosz megszállásig megmaradt az 5000 holdas birtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt.
A Rákóczi-szabadságharc idejében másodszor is elpusztult, de kissé délebbre újjáépítették.
A 20. században Szabó Zoltán kiadta a „A tardi helyzet” című tanulmányát, amely a település nevét országosan is ismertté tette.
Nevezetességei
- Római katolikus egyház
-
- Plébánia: Tard, Béke tér 2.; Tel.: 49/332-188
- Templom: Tard, Rákóczi út 24.
Imaház: Tard, Béke út 52.Baptista gyülekezet
-
- Pincék
- Kaptárkövek – a közelben
- Országos turistautak
- Zsóri fürdő: 15 km
- Bogács falu strandja: 3 km
Tájház
A Herman Ottó Múzeum ápolja. Megközelíthetőség: Béke út 55-57. Nincs nyitvatartási idő, telefonon lehet bejelentkezni, az idegenvezető 10 percre lakik. A díj jelenleg fejenként 200 forint.
Három háztájból áll. Balról az első ház több mint 200 éves. A másodikat a huszadik század elején építették. A berendezési tárgyak azonban a második világháború idejéből valóak. A harmadik ház felújított, modern; a berendezéseit a neves iparművész, Szabó László készítette. Tartozik hozzá egy ponyvával fedett udvar is, amelyet rendezvények alkalmával adnak ki. Előbbi kettő nádtetős, utóbbi cseréptetős ház. A falakat fehérre meszelték. Az első két ház padlója döngölt, a padló és a fal találkozását „feketézéssel” díszítették (koromból készült színező anyag). A harmadikban kő padlólapok vannak.
A házakat hagyományosan felülről kezdték építeni. Először felállították a gerendákat, megépítették a tetőt, majd az agyagból készülő falat földöngölték a tető magasságáig.
A bejárat a ház hosszanti oldalán található; bemenve a konyhába lépünk, amelynek elengedhetetlen tartozéka volt a kemence (többféle változat és technológia is megtalálható volt a matyóknál). Balra a nők és gyermekek szobája, jobbra a kamra található. A bal oldali szobában egy erre a célra fenntartott ágyon csak addig hálhatott együtt az ifjú pár, amíg az asszony először teherbe nem esett. A ház hátsó részén külön bejárattal található az istálló, amelyből nyílt a legények szállása, ahol a férfiak aludtak.
Egyéb helyi jellegzetességek
- Matyó hímzése eltér a mezőkövesditől; kisebbek a díszített sávok, kevesebb virágos mintát használnak. Kedvelik a kereszt alakokat, a szív-tyúknyak szövéseket.
- Tardiakat csúfoló mondás: „Tardiak vagytok / két part közt laktok, / Ha a két part összemenne, / Tardotoknak vége lenne.” – Tard fekvésére vonatkozik; két domb veszi a völgyben elnyúló települést közre.
- Mezőkövesdi mondás: „Esik, mint a tardi harmat!” A tardi embert Mezőkövesden megkérdezték, esett-e Tardon eső. Azt mondta, nem esett, csak egy kis harmat. Mire hazaért, a falut vitte a víz, mivel a falutól északra, a Bükkben lezúduló eső addigra megárasztotta a patakot.
Tardi hímzés motívumkincse
A tardi hímzéseken a keresztszemes minta uralkodott. A díszítőelemek mértani formák, levelek, virágkosarak. A színezéshez kezdetben pirosat és kéket használtak. A többi szín később jelentkezett, de a piros dominanciája megmaradt.
A díszes szőtteseknek is sajátos kultúrája alakult ki Tardon, színes szőttes sávokkal díszítették a vásznakat ünnepi alkalmakra, a vetett ágy díszlepedőjének szélét, a dunna – és párnaaljakat, abroszokat, gyúrósurcokat, komakendőket, kalácskendőket, litániás kendőket díszítették jellegzetes motívumokból álló látványos szőttesminták.
Jellemző motívum az eperlevélnek nevezett leveles ág, az almaként ismert gránátalma, a csillagok és madárkák. A madarak mellett gyakori elem a szív, a szívesmadár mintában a szívet két egymásnak fordított madár fogta össze.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alakult ki az ún. Kossuth-bankó, a szabadságharc bankjegyeinek rajza nyomán, amely az egyik leggyakrabban hímzett minta lett.
A keresztszemes minták jellegzetességet mutatnak a szőttesekkel is.
| Elhelyezkedése | |
 
Tard
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 52′ 37″, k. h. 20° 36′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 37″, k. h. 20° 36′ 11″ térkép ▼ | |
Tard
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
