Makkoshotyka / Folytatás a posztban

 Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.

 A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. Istvánadományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.

Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.

Nevezetességei

• Meczner-kastély (klasszicista stílusú)
• Meczner-kápolna (1911-1912)
• Másik Meczner-kastély
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Elhelyezkedése

Makkoshotyka Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″ térkép ▼

Makkoshotyka Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Cserépváralja / Folytatás a posztban

 Cserépváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban, Miskolctól kb. 50 kilométerre délnyugatra. A legközelebbi város:Mezőkövesd 18 km-re.

 A terület már az ókorban is lakott volt. Először 1214-ben említik. Várát 1248–1350 közt építhették. 1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott így a török harc nélkül szállta meg. 1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben helyreállították, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy István egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. 1711-ben L'Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg.

Látnivalók

• kaptárkövek
• Barlanglakásos tájház berendezve, valamint nagyszámú elhagyott barlanglakás
• Cserépvár romjai (a község határában a Nádor-patak völgyében emelkedő Várhegyen található)
• Kastély romjai
• Modern templom (Csaba László terve alapján, 1961)
• Túraútvonal Kácsra (piros jelzés)
• Római katolikus kápolna
• Országos turistaútvonal

Elhelyezkedése

Cserépváralja Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 20° 33′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 20° 33′ 51″ térkép ▼

Cserépváralja Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Misefa / Folytatás a posztban

 Misefa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A néhány utcából álló kistelepülés a zalai dombok között fekszik, a Keszthelyi-öböltől bő fél órányi autóútra, Zalaegerszegtől 15, Keszthelytől 30, Budapesttől 208 km távolságra.

 Misefa valószínűleg a 13. században keletkezett magyar falu, első említése Myxefolva, 1352-ből származik. A magyar Mikse személynév és a falva összetétele, majd elrövidülése.

Népetimológián alapuló helyi legenda szerint onnan ered a név, hogy mivel a falunak sokáig nem volt temploma, egy nagy diófa árnyékában tartották a miséket, és e fát nevezték volna misefának.

A község kastélyát a 19. században misefai Fábiánics Ignác (1809-1894)királyi főtanácsos és főjegyző építtette. A kastélyépület klasszicista pompáját felsőpataki Bosnyák Gézának (1863-1935), az Első Magyar Takarékpénztár egyik alapítójának tulajdonában kapta. A községben 2007-ben 282 fő élt és összesen 119 lakás volt.

Nevezetességek

• Egy leromlott állagú, kastélyra csak nyomokban emlékeztető romhalmazból varázsolt romantikus kastélyszálló.
• Az önkormányzat által rendbehozatott, platánfák által övezett körhalastó, körülötte pihenőpark, játszótér.

Misefa falurészei

Régi falu

Az 1940-es évek végéig ez a terület felelt meg Misefa falunak. Hagyományos falu, 100 fő körüli lélekszámmal. A házak életkora, stílusa vegyes képet mutat. Nevezetességei – harangláb, faluház – csak helyi jelentőséggel bírnak.

Major

A Fő utcáról a haranglábnál keleti irányba letérve a Béke utcán találjuk magunkat. Haladva tovább, a Foglár-csatorna hídján átkelve kezdődik a misefai major. A hídról már látható a kastély, és a gyűrű alakú körhalastó, közepén beton emelvénnyel, mely falunapokon koncertek tartására szolgál. Amásodik világháború után a kastély majorsági épületeit lebontották. Az épületek helyére egyrészt vályogból (vert fal, tömés), másrészt az elbontott épületek tégláiból lakóházakat emeltek az itt lakók. Az ötven-hatvan éves épületek mögött, a hegyoldalban fekszik a falu szépen gondozott temetője. A temető oldalában még áll egy öreg kocsányos tölgy, mely a Zalában valaha gyakori Illír jellegű gyertyános-tölgyesek itteni hírmondója.

Újsor

A második világháború után közös tanács vezette Misefát és a környező településeket nagykapornaki központtal. Tanácsi döntéssel építési telkeket alakítottak ki Nagykapornak Misefa felé eső része folytatásában, Misefa akkori külterületén (Ország utca nyugati oldala). A telkeken szintes társasházak és családi házak épültek. A terület jellegében, stílusában inkább Nagykapornakhoz, mintsem Misefa régi részeihez hasonló. Az ezredfordulón a Misefai Önkormányzat új utcát nyitott az Ország utcától nyugatra, azzal párhuzamosan. A lakóházakkal szemben találjuk a Misefai halastavat, mely az elmúlt négy év szárazsága alatt térfogatának mintegy kétharmadát veszítette el. A tavat a Foglár patak táplálja, mely az ezredfordulóra időszakossá vált, az év tél végi és kora tavaszi hónapjainak kivételével száraz a medre. A tó és Nagykapornak közé beszorítva kapott helyet Misefa „szabadidő-központja” (fa játszótér, betonos focipálya, teniszpálya).

Környezetvédelem, természetvédelem

• A halastó számos védett madár, így a nagy kócsag, a szürkegém, a fehér gólya és a tőkés réce élőhelye.
• A község külterületén, a falutól dél-nyugatra folyamatban van helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölése (védett és fokozottan védett orchideák élőhelye)
• Ipari szennyezés nincs a faluban, az istállózó állattartás visszaszorulóban van. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek terhelik a talajt.
• A falut valaha övező természetes erdők a termelőszövetkezetek rablógazdálkodása következtében szinte teljesen eltűntek. Helyükön szántóföld, kaszáló, ritkább esetben akácos képződött.
• A globális klímaváltozás Misefán is éreztette a hatását. A halastó kiszáradóban volt, a Foglár-patak időszakossá vált. (Az elmúlt évek igen csapadékos időjárása egyelőre megfordította ezt a folyamatot. Kérdés azonban, hogy tartós lesz-e ez a fordulat.)
• Problémát jelent még számos illegális szemételhelyezés a falu külterületén.

Nevezetességei

• Fábiánics-kastély

Elhelyezkedése

Misefa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 19″, k. h. 16° 59′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 19″, k. h. 16° 59′ 03″ térkép ▼

Misefa Pozíció Zala megye térképén

Gönc / Folytatás a posztban

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre északkeletre. A Gönci járás székhelye; az ország egyik legészakibb városi rangú települése.

 Gönc német telepesfalu, a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.

Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.

A tatárjárás után a királynéi német telepesfalvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.

Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és afeudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott.

1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert királyDrugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.

Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól.

Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. (2000 garas?) és fél fertó (nyolcad tallér, esetleg dukát?), 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, ezen összeg nagyságát tekintve Göncnélmezőváros szintre mutat.

 A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károlyi Gáspár (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún.gönci hordó mértékegységgé vált.

 A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.

1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó Jánosművészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is.

2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.

Látnivalók a városban

• Huszita-ház
• Pálffy-kastély
• Károlyi Gáspár szobra a református templom kertjében
• Régi zsidó temető
• Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a református templom mellett

Látnivalók a környéken

• Pálos kolostorrom
• Amadé-vár romjai

Híres emberek

• Itt született ifjabb Csécsi János (Gönc, 1689. június 11. – Sárospatak, 1769.június 1.) református tanár, polihisztor

• Itt született Károly Iréneusz József (Gönc, 1854. március 6. – Nagyvárad,1929. március 13.) premontrei szerzetes, nagyváradi fizikus, a rádiótechnika egyik úttörője

• Itt született Haász István (1946) festőművész

• Itt született Iván László (1933) pszichiáter, gerontológus

• Itt hunyt el 1591-ben Károlyi Gáspár egyházi író, az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója

• Itt élt Kiss Jenő (1926–2006) író

Elhelyezkedése

Gönc Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″ térkép ▼

Gönc Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Cófalva / Folytatás a posztban

 Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre, a Feketeügy bal partján fekszik.

 Régen Csiafalva volt a neve. 1567-ben Czoffalva néven említik. A falu északi határában az 550 m magas Várhegyen állt a Székelybánja vár, melyet az1562. évi székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel János Zsigmond fejedelem. A várat 1599-ben a Vitéz Mihály mellé állt székelység lerombolta. 1813-ban a vár nyugati felén a Nemes család kastélyt épített, maradék köveit a 19. században szeszgyár és istálló építéséhez hordták el. Nyoma is alig maradt. Az ásatások igazolták, hogy a hegyen már a középkorban is állt egy fából épített vár, melyet 1353-ban Nagy Lajos király egyik levele is említ. A favárat a székelyek még a kun és besenyő betörések ellen építették és a Feketeügy mocsaras árka vette körül. 1840-ben a faluban híres aranyleletet találtak. 1889-ben nagy tűzvész pusztított. A falunak 1910-ben 360 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

Látnivalók

• A Veress-udvarház 1794-ben épült.

Elhelyezkedése

Cófalva Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 50′ 10″, k. h. 26° 01′ 24″

Aldoboly / Folytatás a posztban

 Sepsiszentgyörgytől 10 km-re délre az Olt jobb partján fekszik.

 A hagyomány szerint nevét arról kapta, hogy az ellenség közeledtére lakói a veszélyt jelezve dobjaikat megverték.

 Ősidők óta lakott hely. A határában levő erdőszélen a Bás nevű magaslaton a hagyomány szerint egykor vár állott, amelynek azonban nyoma sem maradt. Valószínűleg őskori telep lehetett. A falut 1461-ben Dobolj néven említik. 1704.július 25-én az aldobolyi síkon írták össze a fegyverforgató székelyeket. A szervezkedés miatt a labancok még abban az évben feldúlták a falut, a templomon kívül csak 2 ház maradt épen. A hagyomány szerint a faluban valamikor vár is állott. 1910-ben 1425 lakosából 830 magyar, 585 román és 10 német volt. 1992-ben 573 lakosából 377 magyar, 192 román és 4 német volt.

 Őrtűz Aldoboly határában

Látnivalók

• Református temploma a 14. században épülhetett, később átalakították.
• A Hollaky-kúria 17-18. századi udvarház.
• A Reznek-Kós udvarház a 19. század elején épült.

Híres emberek

• Itt született Hollaki Zoltán (1856-?), író, földrajzi utazó
• Itt született Orbán Ferenc (1847-?), író, földrajzi utazó
• Itt hunyt el Szánthó Vilmos (1878–1955), jogász, író, Coșbuc-fordító, aFüggetlen Székelység szerkesztője.

Elhelyezkedése

Aldoboly Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 46′ 50″, k. h. 25° 45′ 22″