Putnok / Folytatáshoz kattints a posztra

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed.Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton.
Vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon.

 A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.

A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.

1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auswitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.

A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.

Nevezetességei

• Gömöri Múzeum. 1987-ben nyílt meg.
• Holló László Galéria. 1994-ben nyílt. Holló László (1887–1976) festőművész alkotásait, képző- és iparművészeti emlékeit mutatja be.
• Bányász Művelődési Ház
• Serényi László tér
• Serényi-kastély – Az egykori végvár helyén épült a 18. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
• Temetőkert - Itt található a Bányászemlékmű
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós építész tervei alapján készült, barokk stílusban. Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1836. október 8-án. Tornya 1854-ben épült
• Serényi-kripta. Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll.
• Nepomuki Szent János szobra. 18. századi, késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll.
• Református templom. 1798 és 1804 között épült fel késő barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette.
• Turul-szobor

Putnokon születtek, éltek

• Itt született 1844. október 14-én Tóth Ede népszínműíró. A szülőháza helyén épült lakóházon emléktábla őrzi nevét. Putnoki élményei alapján írta A falu rossza című népszínművét.
• 1750-ben itt született Péczeli József református lelkész, költő, műfordító.
• Gróf Serényi Béla 1866-ban Pesten született.
• Kalniczky Endre református lelkész, honvédhadnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. 1830-ban született.
• 1922-ben itt született Karsai Elek történész, levéltáros
• Itt született 1924-ben Gábori György író, szociáldemokrata politikus.
• 1955. szeptember 2-án itt született és itt is él Tamás István magyar költő, író, újságíró, a putnoki Tóth Ede Alkotókörelnöke.

Elhelyezkedése

Putnok Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″ térkép ▼

Putnok Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Sárospatak / Folytatáshoz kattints a posztra

 Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén.

Megközelítése

Közúton elérhető a 37-es főúton; vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon.

 Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

 Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban.1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000–2013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara).

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

 A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-benBodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.

Látnivalók

• Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
• Sárospataki Képtár
• Domján-ház - Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
• Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
• Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
• Szinyei-ház
• Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
• Trinitárius kolostor
• Vártemplom és rotunda
• Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványianyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.

• Jezsuita kolostor

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

• Ferences kolostor

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a

Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.

Híres emberek

• Itt született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre és Gertrúd – a Bánk bán-féle összeesküvés áldozatául esett merániai királyné – házasságából
• Itt tanított 1650–1654 között Comenius.
• Itt hunyt el 1660. április 18-án Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Erdély nagyasszonya.
• Itt hunyt el 1680. szeptember 30-án Johann Grueber osztrák származású jezsuitamisszionárius, Tibet-kutató.
• Itt élt és hunyt el Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja, a Sárospataki Református Kollégium tanára.
• Itt született 1845. április 28-án Láczay Szabó László jogász, szőlőbirtokos.
• Itt született 1870. január 30-án Finkey Ferenc jogász, egyetemi tanár, kúriai tanácselnök, koronaügyész, az MTA tagja.
• Itt született 1885. február 8-án Buza László nemzetközi jogász, egyetemi tanár, MTA-tag.
• Itt született 1889. szeptember 16-án Kiss Árpád vegyész, az MTA tagja.
• Itt született 1889. november 27-én Finkey József bányamérnök, az MTA tagja.
• Itt született 1957. augusztus 5-én Stumpf István magyar jogász, politológus, egyetemi oktató, volt miniszter, alkotmánybíró.
• Itt végezték ki Bezerédj Imre kuruc brigadérost.

Elhelyezkedése

Sárospatak Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 59″ térkép ▼

Sárospatak Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Szerencs / Folytatáshoz kattints a posztra

 Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Érinti a 37-es főút és Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal is.

 A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel.

Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.

A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi-család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Hálából 1606. március 9-én Bocskai "kiváltságos mezőváros" státuszt ad Szerencsnek.

A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.

A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.

1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.

Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását. 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.

A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”

Látnivalók

• Rákóczi-várkastély
• Cukormúzeum
• Képeslap-múzeum
• Játék-múzeum
• Községi Fürdő

Híres emberek

• Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére, Rákóczi Pál, 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben.
• 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
• Itt élt 1804 és 1806 közt Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg.
• Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó-válogatott kapusa.
• Itt született 1907. június 29-én Collinásy György festő és fényképész.
• Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy kiemelkedő alakja.
• 2008-ban Guinness-rekord dőlt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen, az első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki, és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázza meg.
• Itt született és itt kezdte el pályafutását a világ legjobb női kézilabdázójának (2004) is megválasztott Kulcsár Anita.
• Itt született Ördög Tibor, a Hooligans zenekar énekese.
• Innen származnak Tóth Tibor és Kiss Endy, a Hooligans zenészei.
• Itt hunyt el 1927-ben Ürményi Lajos színész.
• 
  

Elhelyezkedése

Szerencs Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″ térkép ▼

Szerencs Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Magyarvista / Folytatáshoz kattints a posztra

 Kolozsvártól 14 km-re északnyugatra, a Nádas-patak jobb partján fekszik.

 Vista nevét szláv eredetű szónak tartják, melynek jelentése: kilátó, kilátóhely. És valóban, az egykori Vista tényleg kilátóhely volt, mert a mostani településhez képest az ősi falu a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti dombgerincen feküdt, ahonnan jó kilátás volt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhunyad felé, illetve a hajdani Szolnok-Doboka megyére.

 1229-ben Visata néven említik először. 1291-ben Vysta települést III. Endretöbb más községgel együtt kivette a világi bírák hatásköréből, és az erdélyi püspök alá rendelte.

1291-ben püspöki birtok volt, papja a Monoszló nemzetségből származó Péter volt, aki valószínűleg a falu Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is építtette.

1332-ben papja 16, 1334-ben 12 garas és 6 keresztes bani pápai tizedet fizetett.

1395-ben IX. Bonifác pápa bullája a vistai Szent Péter plébánia templom oltárigazgató papjának Lászlónak jutalmul szép javadalmakat rendelt.

1437-ben Aszalós (Azalos) fia Mihály, László fia Márton, Szomordoki András, Bese Péter, Sólyom András, Nyilas Jakab, Fodor Péter, Nagy Tamás, Drágfi Albert birtoka volt.

1450-ben Barabás fia Balázs birtoka volt.

1542-ben a gyalui vártartomány falvait - köztük Vistát is a fejedelmi udvartartáshoz rendelték.

1580-ban említik az iratok Vista első iskoláját.

1602–1848 között rövid megszakításokkal magán földesúri birtok volt.

1666-tól a Bánffyak birtoka, 1760 után az Eszterháziaké lett.

1910-ben 1400, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig, valamint 1940–1944 között újra magyar fennhatóság alatt Kolozs vármegye Nádasmenti járásához tartozott.

 Magyarvista lakói, mint a kalotaszegi emberek általában kezdetben főleg földműveléssel, állattenyésztéssel és mészégetéssel foglalkoztak. A szájhagyomány szerint több fogat ökör szállította innen Kolozsvárra az égetett meszet.

Az 1870-es évek körül az itt átmenő Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építési munkálatainál nagyon sok olasz kőfaragó-építőmester dolgozott, akiktől a vistai emberek eltanulták a kőfaragó mesterséget, később pedig bányákat kitermelve sajátos módon termelték, majd faragták ki a követ különböző házak, paloták díszítésére. Többek között a budapesti Országház egy része is a vistai mesterek munkájával épült. A környék településein már messziről felismerhetők az általuk épített, fehér mészkőből faragott díszes épületek.

A kőfaragást a mai napig fő foglalkozásként űzik a magyarvistai emberek, és nemcsak Romániában, de Magyarországon és Németországban is dolgoznak vistai kőfaragó mesterek.

A vistai asszonyok pedig máig gyöngyfűzéssel is foglalkoznak.

Magyarvista határában keletre eső helynév ma Felsőgerecse, Alsógerecse és Palota is.

Gerecse nevét 1304-ben említi a Gyulafehérvári konvent levéltárában őrzött egyik oklevél, mint Fekete (Niger) Pál fia Tamás és fiai Jakab és Miklós Vista szomszédságában, a Nádas folyó melletti birtokát.

Fekete (Niger) Pál fia Tamás fiai e birtokukat az oklevél szerint 7 M-ért eladták Miklós gyalui plébánosnak, és határát leírták: "Nyugat felől Churthlyuk mellett kezdődött és egy Berch-en (bereken?) át a Nadas nyúlik."

Pesty Frigyes leírása szerint "Geretse foglalja magában …Palota fiók részeket; az utolsó arról neveztetik, hogy ottan valami udvar házak voltak, melyeknek romjai ez előtt nem régen látzottak".

Nevezetességek

• Református templom - a 13. század végén többször átépítették. A templom kazettás mennyezetét 1765 és 1787 között festette Umling Lőrinc.

A 20. század elején középkori freskót találtak benne. Tornya nincs, helyette különálló fa harangláb áll mellette. 1580-ból származnak a falu református egyházáról az első írásos emlékek. 1563-ban a közeli Kolozsváron jelent meg nyomtatásban a latin nyelvű Heidelbergi Káté és így az alig 20 km-re fekvő Magyarvista falu lakói hamar áttértek a református hitre. A magyarvistai templom egyik harangját még Mátyás király adományozta a falunak.

Híres szülöttei

• Vistai András János (1926. április 5. - Bukarest, 2006. február 25.) - szerkesztő, műfordító
• Mátyás István Mundruc (1911–1977) - a kalotai legénytánc kiváló mestere.

Elhelyezkedése

Magyarvista Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 23° 24′ 08″